Birtokvédelem és állatvédelem – ismét ez volt a témája a Magyar Birtokvédelmi Szövetség január 31-én megtartott konferenciájának, amelyen a DOKTA is köszönthette a jegyzőket és hivatali ügyintézőket. Elkészült az az ellenőrzési lista is, amely az állattartással kapcsolatos helyszíni szemléknél nyújt segítséget az egységes szempontrendszer alapján történő ellenőrzéshez.
A konferencia a második állomása volt annak a hiánypótló és rendhagyó rendezvénysorozatnak, amely tavaly decemberben indult a MABIV szervezésében, és amelynek középpontjában a birtokvédelem és az állatvédelem áll.
Mindkét terület tekintetében megvizsgáltuk az ügyek helyét, szerepét a jogrendszerben, szó volt az állatmenhelyek működésének társadalmi előnyeiről, emellett megvizsgáltuk, adódhat-e olyan eset, amikor szimpatizálni lehet a birtokháborítóval – a civil szervezetként társadalmi feladatot átvállaló állatvédő szervezettel –, és szóba kerültek az Igazságügyi Minisztérium részére kidolgozott állatvédelmi jogszabály-módosítások birtokvédelmi vonatkozásai is.
Dr. Kajó Cecília, a MABIV főtitkára vezeti az Igazságügyi Minisztérium civil szabályozási környezet munkacsoportját, amelynek tagja a DOKTA is, és ahol már leadták az állatvédelem szabályozási területe kapcsán megfogalmazott jogszabály-módosítási javaslatokat. A konferenciasorozaton a MABIV szakmai segítséget és együttgondolkodást kínál a jegyzők, ügyintézők és más érdeklődők részére olyan, elsőfokú hatósági hatáskörök ellátásához,amelyek többek között akár birtokvédelmi előzményproblémákat is felvethetnek – mint például az állatvédelmi jog vonatkozásait.
Egy állattartási szempontból kifogástalannak minősíthető magánszemély ingatlana, egy engedéllyel, vagy bejelentéssel rendelkező menhely vagy gyepmesteri telep generálhat olyan problémákat, ahol ugyan objektív, mérhető, egzakt gondokat nem lehet feltárni, ugyanakkor aszubjektív érzetet jelenthetik a kifogásolt magatartások. Ilyen lehet például a birtokvédelmi eljárásban a birtoklásban való jog zavarása, amelyet viszont már a közigazgatási jogon túl polgári jogi szemüvegben is vizsgálnunk kell. Nehéz helyzetben van ilyenkor a jegyző, amikor kényes egyensúlyt kell teremtenie az állatvédelem és az „embervédelem” között, amikor kilépve hatósági szerepéből, kvázi igazságszolgáltató kabátba kell bújnia, és amikor esetről esetre kell eldöntenie, hogy egyéni túlérzékenységről van-e szó, vagy valóban túllépték az állattartók a szomszédos lakókörnyezet tűrési kötelezettségének határait. Ehhez szeretnénk egy kis segítséget nyújtani a szövetség részéről – sorolta Dr. Kajó Cecília.
A nyitókonferencián Dódity Gabriella, a DOKTA kuratóriumi tagja hangsúlyozta: “Mind a birtokvédelmi, mind az állattartási ügyekkel mint elsőfokú hatóság, a helyi ügyintézők és jegyzők találkoznak először, és ezen ügyek kapcsán értelemszerűen nem ügyfelek, de érintettek az állatok is, így fontosnak tartunk állatvédelmi aspektusból is vizsgálni minden ügyet. Az állattartással kapcsolatos ügyekben pedig olyan érintettekkel, szereplőkel találkoznak az ügyintézők, akik nem tudnak beszélni. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak azt az attitűdöt, hogy az állattartással kapcsolatos birtokvédelmi ügyek intézése során a „szegény szomszéd” mellett megnézzük a baj forrását, például a „szegény kutyát” is. Vajon miért ugat? Miért vonyít? Miért viselkedik úgy, hogy zavarja a környezetét? Itt kezdődik a felelős állattartás és annak ellenőrzése, amely mindannyiunk közös érdeke.”
A konferencia után nem sokkal megkapták a budapesti jegyzők azt az ellenőrzési listát, amelyet az állatvédőkkel együttműködve az Országos Állatvédőrség állított össze, és Dr. György István kormánymegbízott, egyben a DOKTA egyik alapítója küldött szét annak érdekében, hogy az önkormányzati hatósági eljárások alkalmával valamennyi önkormányzat állatvédelmi szakemberei egyformán hatékonyan léphessenek föl az embereket és állatokat egyaránt veszélyeztető helyzetekben.
A komplex ellenőrzési lista az Országos Állatvédőrség és a fővárosi kormányhivatal együttműködésével készült el, és az állatvédelmi hatósági szakemberek munkáját teheti hatékonyabbá. Hasonló ellenőrzési listákat már a rendőrség is használ. A munkát Dódity Gabriella, a FÖRI Állategészségügyi Szolgálatának Illatos úti telepe munkáját támogató Doktorok az Állatokért Állategészségügyi Alapítvány kuratóriumának tagja koordinálta.
A DOKTA hangsúlyozta: “Célunk, hogy a lehető leghatékonyabbá és egységessé tegyük az egyes állatokkal kapcsolatos bejelentések, hatósági ügyek során az eljárást. Ezért hoztuk létre a hatósági munkát segítő dokumentumot. Mindez azért is fontos, mert a hatékony intézkedés nemcsak az állatok védelmét szolgálja, hanem az olyan esetek megoldását is, amikor emberek egészségét vagy biztonságát veszélyeztető helyzetek alakulnak ki. Azt szeretnék, hogy ne legyen különbség a települések között abban, hogy mire figyelnek egy-egy állatvédelmi intézkedés vagy eljárás során, ezért is fordultunk a kormányhivatalhoz.”
Dr. György István Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjeként abban segítette ezt a munkát, hogy a szakmai kiegészítések után eljuttatta a huszonhárom budapesti kerületi jegyzőnek azt az ellenőrzési listát, amelyet állattartással kapcsolatos bejelentések helyszíni szemléjén használhatnak. Mint mondja, — tekintettel arra, hogy időközben hatáskörváltozás is történt –, kezdeményezni fogja, hogy az újítás országszerte valamennyi településen is bevett gyakorlattá válhasson.